Hírek

  • Dél-Afrika érdeklődik a magyar buszgyártási technológia iránt​

    Dél-Afrika érdeklődik a magyar buszgyártási technológia iránt​ ( A találkozó létrejöttében a Magyar Autóbuszgyártó Klaszter is közreműködött. ) A Dél-Afrikai Köztársaság a fekete kontinens gazdasági motorja: a Szaharától délre jóformán egész Afrika fejlődésére kihat az, ami ebben az országban történik....

  • Bemutatták a magyar fejlesztésű és magyar gyártású elektromos buszt

    Az evopro cég magyar fejlesztésű és magyar gyártású elektromos buszát mutatta be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter,aki azt szeretné, ha Magyarország Közép-Európa vezető országa lenne az elektromobilitás terén. 

  • MTI_Gazdaság

            Gazdaság-közlekedés-kutatás-fejlesztés –MTI hírek Városi járműcsalád fejlesztésébe kezdett az evopro Kft.     Budapest, 2015. április 19., vasárnap  (MTI) – Városi járműcsalád fejlesztésébe kezdett az evopro systems enineering Kft., a beruházás az Európai Unió és a magyar állam csaknem 675 millió forintos támogatásával, 1,365 milliárd...

Projektek

  • Öko – Flotta projekt

    A DePla Kft körültekintő hazai piackutatás és nemzetközi kitekintést követően megvizsgálta az alternatív energiák, megújuló energiaforrások körét, illetve a meghatározó környezetvédelmi szempontokat...

  • Öko – Flotta projekt

    Jövőkép = Biogáz A CNG üzemanyaggal működő motorok kialakításuk révén alkalmasak a biogázzal történő üzemelésre...

  • Miért érdemes Magyarországnak autóbuszt gyártani?

    A jelenlegi helyzet, a korszerűsítő-felújítás, mint ugródeszka, valamint a kitörési lehetőségek...

A Magyar Autóbuszgyártó Klaszter története

2009 nyarán fogalmazódott meg a gondolat, hogy a hazai autóbuszgyártásban résztvevő vállalkozások számára a válságból való kilábalás megkönnyítése érdekében a közöttük lévő együttműködést szervezett formában is megerősítse. E program legfontosabb célkitűzése a magyar járműipar fejlesztése oly módon, hogy a hazai közlekedési vállalatok buszrekonstrukciós igényeit Magyarországon gyártott autóbuszokkal elégítsék ki.

A gondolat 2009 őszén, a Győrben rendezett autóbusz szakértői konferencián fogalmazódott meg, és több hónapi munka eredményeként öltött testet. Innentől kezdve e hatékony együttműködésben bízó vállalatok előtt a lehetőség: közös fejlesztésekkel, a hazai beszállító vállalkozások bevonásával olyan versenyképes, hazai autóbusztípusok kínálatának megteremtése, amelyekre biztos megrendelők lesznek nemcsak a hazai volán vállalatok, de a külföldről egyre többen jelentkező, a magyar buszokban még mindig bízó vásárlók egyaránt.

A programban célul tűztük ki az autóbuszgyártó- és beszállító ipar megerősítését, az iparág munkahelymegtartó képességének javítását. Prioritásnak tekinti az autóbuszgyártás Magyarországon még meglévő tudásbázisának felélesztését, a működő autóbuszgyártók és beszállítóik közötti együttműködés elősegítését, minél nagyobb magyar hozzáadott érték realizálását, és e vállalkozások megerősítését.

Egyértelműen megállapítható, hogy a magyar autóbuszipar rendelkezik azokkal a kapacitásokkal, infrastruktúrával, busztípusokkal, amely a hazai igények kielégítése mellett akár még az export célú termelést is lehetővé teszik.

2010 áprilisában 30 magyar vállalat és a Budapesti Műszaki Egyetem Járműgyártás Tanszéke támogató tagsága mellett létrehozta a Magyar Autóbuszgyártó Klasztert az Autóbusz Rekonstrukciós Program kezdeményezésére.

Alapító vállalatok:

  1. AUTO UNIVERZÁL KFT.
  2. AUTO-RAD CONTROLLE KFT.
  3. CAR-INSIDE KFT.
  4. CSABA-METÁL ZRT.
  5. I-CELL KFT.
  6. IKARUSBUS KFT.
  7. IK FÉMTECHNIKA KFT.
  8. IK JÁRMŰTECHNIKA KFT.
  9. JÁFI-AUTOKUT KFT.
  10. KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT.
  11. LIBERATUS KFT.
  12. LINCZ KFT.
  13. MACHER KFT.
  14. MAGYAR AUTÓBUSZGYÁRTÓ KFT.
  15. MERITUM KFT.
  16. METAL 99 KFT.
  17. METAL HOLDING ZRT.
  18. NATUREN KFT.
  19. NOR-SERVICE KFT.
  20. OMNEX KFT.
  21. OROSHÁZAGLAS KFT.
  22. PRO-FORM KFT.
  23. RÁBA JÁRMŰ KFT.
  24. SILEX KFT.
  25. TITÁN 94 KFT.
  26. TREZOR-LIKTOR ZRT.
  27. TÜV NORD-KTI KFT.
  28. VARIENS KFT.
  29. VILL-CAD KKT.
  30. VULTRON KFT.

Támogató tag:

31. BUDAPESTI  MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM
JÁRMŰGYÁRTÁS ÉS -JAVÍTÁS TANSZÉK

2010 novemberében csatlakozott vállalatok:

32. GANZ TRANSELEKTRO KÖZLEKEDÉSI BERENDEZÉSEKET GYÁRTÓ KFT.
33. HÉFAL KFT.
34. IMMONTAGE KFT. (TÁMOGATÓ TAG)
35. INTECHSYS KFT.
36. KNORR-BREMSE KFT.
37. G&T PROGRESS KFT.
38. BUSZ I KFT.
39. KÖNIG KFT.

Mi az a klaszter?

Az Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatóságának definíciója alapján „…a klaszter olyan egymástól kölcsönösen függő vállalatok és kapcsolódó intézmények csoportja, amelyek együttműködők és versenyzők; földrajzilag egy vagy több régióban koncentrálódnak; meghatározott területre/ágazatra koncentrálnak, közös technológiák és képességek kötik őket össze; tudományos alapúak vagy hagyományosak.”(1)

A klaszter tehát földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő cégek, valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági szereplők és intézmények adott gazdasági területen együttműködő csoportja. Tagjai viszonylag nagy arányban használják egymás termékeit és szolgáltatásait, ugyanazon tudásbázisra és infrastruktúrára támaszkodnak, valamint hasonló innovációs bázist hasznosítanak, miközben – szuverenitásukat megtartva – versenyeznek is egymással. A klaszterek kialakításának fontos tényezője a „kritikus tömeg”, azaz csak megfelelő számú és tudásbázissal rendelkező vállalatok részvételével működhetnek hatékonyan. A hálózati együttműködés lehetőséget nyújt arra is, hogy a résztvevő vállalatok csökkentsék kiadásaikat azokon a területeken, ahol erre a közös megoldás lehetőséget nyújt.

A klaszterek kialakításának jellemző vonása az „alulról jövő kezdeményezés”, azaz a klaszterek az érdekelt vállalkozások összefogásával jönnek létre.

[1] Forrás: http://www.polusprogram.eu/hu/fogalomtar